“Made in Kaposvár” interjú


Jóga

(Interjú)

Először is határozzuk meg mi is az a jóga? A sporton belül hol helyezkedik el?

Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom a válaszommal: a jóga nem sport. De nem azért nem sorolható a sportok közé, mert nem edzi a testet, hanem azért, mert nem kompetitív. Aki gyakorolja, az sem mással, sem magával nem állhat versenyben, mert akkor máris elvesztette a jóga igazi értelmét. Léteznek, igaz, jóga versenyek, amelyek ezzel a felfogásmóddal szemben állnak, ám ez csupán kivétel, és egyáltalán nem tipikus az autentikus gyakorlásra nézve.

A jóga egy holisztikus rendszer, amely az embert több oldalról fejleszti, de az igazi értéke nem annyira az építésben, mint a lebontásban rejlik, abban a folyamatban, amelynek során eljuthatunk tudatunk legmélyebb szintjére, amelyet a hinduizmus Brahmannak hív. Brahman, a hindu filozófia szerint a személytelen, az alaktalan, minden forma teremtője, és egyben a hely, ahová minden lény visszatér.

Amit igazából meg kell értenünk, az az, hogy a jóga nem csupán pózokból, ászanákból (szanszkritül asana) áll, tehát nem csak mozgás, hanem a légzés, a mozdulat, és a koncentráció, illetve a meditáció máshoz nem hasonlítható hármas egysége. Ilyen megközelítésből a legközelebb a keleti küzdősportokhoz áll, amelyekkel közös gyökerei is vannak.

Maga a szó a szanszkrit yok gyökből ered, amely egyesülést, összeolvadást jelent.

Honnan indult „hódító útjára” a jóga?

A jóga köztudottan a mai Indiából ered, nevezetesen az Indus-Sarasvati civilizáció szülötte, és legalább 5 ezer, de meglehet, hogy ennél jóval több, akár 10 ezer évnél idősebb tudomány. A ma is ismert írásos (hindu) emlékek (Vedák, Upanishadok, Bhagadvad Gita) 3-4 ezer évesek, azelőtt a tanítások szájhagyomány útján terjedtek. Egyik ága, a Taoizmus (ejtsd: dao) viszont a dinasztikus Kínából (i. e. 1040-256) származik. Ebből a filozófiából alakult ki a ma ismert yin jóga.

A jóga történelmi útját végigkísérve négy korszakot különböztethetünk meg:

  1. Pre-klasszikus

  2. Klasszikus

  3. Post-klasszikus

  4. Modern

A jóga nyugatra először Amerikába, Chicago városába jutott el 1893 szeptemberében, amikor a Világvallások Nemzetközi Gyűlésén egy Swami Vivekananda nevű tanító a jógáról és a vallások egyetemességéről adott elő. Tulajdonképpen innentől számoljuk a jóga modern korát.

Magyarországi története szintén az 1800-1900-as évekre vezethető vissza, és nagyon érdekes, sőt meglepő szereplői vannak, köztük egy magyar anyától és indiai apától származó neves festőművész, Amrita Sher-Gil, nagybátyja Baktay Ervin, Dr. Hetényi Ernő, Tamkó Sirató Károly, hogy csak néhányat említsek.

Ez inkább fizikai vagy lelki tevékenység, vagy mindkettő?

Mindkettő, de ez így túl leegyszerűsített lenne. Az Ayurveda (tradicionális Hindu gyógyítás) tudománya szerint az emberi lény 5 rétegből vagy testből (szanszkritül kosha) tevődik össze, amelyek befelé haladva egyre kifinomultabb energia szinteket reprezentálnak. Így különböztethetünk meg fizikai- vagy táplálék-, lélegzet-, elme-, bölcsesség- és boldogság-testet. Így az pózok (asana), a táplálkozás, a légző gyakorlatok (pranayama), a önfejlesztés, tanulás (svadhyaya), az elmélyülés és meditáció (dharana, dyana), valamint a teljes szabadságra való törekvés (samadhi) mind a jóga részei.

Hogy gyakorlásunk milyen minőséget kap, illetve milyen mélységig ér el, az a gyakorlás fajtájától és gyakoriságától függ. A jóga gyakorlás akkor harmonikus és teljes, ha magában foglalja a jóga mindhárom elemét: a pózokat, a légzést és a meditációt egyaránt. A test, a lélek és a tudat együtt formálódik. Bárhol kezdjük is el, az egyik előbb-utóbb magával vonzza a másikat.

Miért jó a jóga és mit változtat meg az emberben? Mi lehet a jóga hatása?

Ez egy nagy kérdés. A jóga olyan mint az élet. Nem várhatunk többet vissza mint amennyit beleteszünk. Nem mindegy honnan indulunk el, és hova tartunk. Nem mindegy ki tanít minket és hogy milyen gyakorlási formát választunk, illetve az hogyan felel meg az egyéniségünknek.

De ha kitartó gyakorlásba fogunk, az eredmények gyakran felülmúlják elvárásainkat, és mint kellemes mellékhatások jelennek meg, a fizikai, mentális és spirituális szinteken egyaránt:

  • a stresszhelyzetek könnyebb, hatékonyabb kezelése
  • jobb kitartóerő
  • erősebb koncentrációs készség
  • harmonikusabb mozgás
  • nagyobb core vagy centrális erő
  • mélyebb önismeret
  • a környezet és más emberek tisztelete
  • egyenletesebb energia szint

De még sorolhatnám.

Ön jóga oktatóként dolgozik, milyen korosztály jár az óráira? Férfiak jelenléte is jellemző az órákra?

Stúdiónk nyitott minden korosztály felé, így a tanuló bázisunk széles körű. Ám a jógának általában a 30-50 éves korosztály hódol a legjobban. Igen, férfiak is vannak, ami nagyon jó, hiszen a jógát a legtöbben túl „könnyűnek” tartják. Ez a vélemény a legtöbb esetben az első óra után megváltozik, persze ismétlem, nem mindegy, hogy a fizikumának elég kihívást jelentő órát talál-e a gyakorló.

A fiatalabb korosztályt nálunk a Kaposvári Vízügyi Sport Club sportolói képviselik. Ők, és általában ez a korcsoport kiegészítő mozgásként gyakorolja a jógát.

Mennyire népszerű helyi és országos szinten ez a „műfaj”?

Én Magyarországon csupán két éve tanítok, de örömmel látom, hogy mekkora lett itt is a jógára az igény. Budapesten a stúdiók száma egyre nő, és sokféle jóga ág reprezentálva van. A vidéki városokra, meglátásom szerint, inkább jellemző a „vándorló” stúdió, vagyis az, hogy az oktató több helyen is tanít és a helyiségek nem exkluzívan jógaórákra vannak használva. A sportlétesítmények repertoárjában is egyre gyakoribb a csoportos jóga fitnesz, ami egy újabb alkalmazása a klasszikus értelemben vett jógának, de általában nem terjed ki a lélek és az elme táplálására is, megmarad a fizikai síkon.

Középkori mondás tartja, hogy „Ép testben, ép lélek.” Ez a jóga célja?

A jógának nincs meghatározott célja. Ha lenne, akkor mindenki ugyanazt csinálná. A jóga az egyén útja. Egyik pontból a másikba való eljutás folyamata. A letisztulás, a briliáns, sallangok és függőségek nélküli énünkhöz való visszatérés keresése. Az egyik leggyakrabban idézett jóga irodalom, a Yoga Sutra szerint: Chitta vritti nirodha – az elme hullámzásának elcsendesítése, addig, amíg a tudat képes megfigyelni önmagát, és eggyé válik a mindenséggel.