A jógáról mélyebben


A yoga azt jelenti, hogy a jelenben nincs remény, a jelenben nincs jövő, a jelenben nincsenek vágyak. Készen állunk arra, hogy megismerjük azt, ami van. Nem érdekel ami lehet vagy lehetne, nem aminek történnie kéne. Nem érdekes! Csak abban vagyunk érdekeltek, ami van, mert csak a létező tehet szabaddá, csak a valóság válhat szabadsággá.

Teljes kétségbeesésre van szükség. Buddha ezt a fajta szenvedést nevezte dukkha-nak. Hogyha tényleg szenvedsz, ne remélj, mert a reményed csak elnyújtja a szenvedésed. A reményed egy drog. Csak a halálhoz vezethet el, sehova máshova. Minden reményed csak a haláloz vezethet.

Válj teljesen reménytelenné — jövő nélkül, bizakodás nélkül. Ez bonyolult. Bátorság kell ahhoz, hogy a valósággal szembenézz. De ez a pillanat előbb vagy utóbb mindenkinek elérkezik. Egy pillanat elérkezik minden ember életébe, amikor teljes reménytelenséget érez. Abszolút jelentőségét veszíti számára minden. Amikor ráeszmél, hogy bármit is tesz, az haszontalan,  bárhová is megy, sehová se tart, az egész lét jelentéktelen — hirtelen eltűnik a remény, eltűnik a jövő, és életében először van egy hullámhosszon a jelennel, először van szemtől szembe a valósággal… Amikor nem mozdulsz a jövő felé és a múlt felé sem mozdulsz, akkor kezdesz el magadba befelé haladni — mivel a lényed itt és most van. Itt és most vagy jelen. Beléphetsz a jelen valóságába.

(Bhagwan S. Rajneesh — megjegyzés a Yoga Sutrához)