Szokások: A jóga transzformáló ereje


 

Szinte nem múlik el nap, hogy ne gondoljak valamire, amit meg szeretnék változtatni az életemben. Úgy gondolom, sok embernek van hasonló tapasztalata. Ha igazán komolyan gondoljuk a változtatást, jóga gyakorlásunk csodálatos eszközként szolgálhat. De a jóga messzebb ér ebben a munkában mint gondolnánk. Rendszeres jóga gyakorlásunk idegrendszeri szinten változtatja meg diszfunkcionális szokásainkat. Nézzük csak meg, milyen szokás mintákról is beszélünk itt:

Fizikális szokások: pl. testtartás ami olyan panaszokhoz vezethet mint izommerevség és a vele járó fájdalom, amely megnehezíti a mozgást


Időbeosztás: A rendszeres időhiánnyal való küszködés sok stresszt okozhat és negatív hatással lehet szociális kapcsolatainkra is

Értelmi képesség: Ha észrevesszük, hogy nem tudunk felidézni dolgokat a rohanós mindennapjainkban, ám amikor vakáción vagyunk, ez a képességünk javulni látszik

Stressz és emóciók: Amikor érzelmi stabilitásunk egy családi krízis során hirtelen labilissá válik, olyannyira, hogy ezt barátaink meg kell hogy említsék

Spiritualitás: Ha például rossz hírek sorozata miatt azon kapod magad, hogy félsz a létbizonytalanságtól és elveszítetted a hitedet, esetleg álmatlan éjszakákat töltesz el megoldásokat keresve

 

Ám hogy meg tudjunk változtatni egy rossz szokásunkat, elsősorban fel kell tudnunk ismerni a nemkívánatos viselkedésmintáinkat. Ez általában két úton történik meg: az egyik egy negatív esemény utáni önvizsgálat során, a másik úgy, hogy barátaid, családtagjaid, munkatársaid felhívják rá a figyelmedet. A harmadik, nem konvencionális út a jóga. A meditáció és jóga gyakorlás segítséget nyújthat abban, hogy felfigyelj a habitusaidra és az azokból következő problémákra, valamint segíthet a felismerésben, hogy változtatásokra van szükséged.Ez a változás utáni vágy az, ami az első lépés lehet afelé, hogy a jóga gyakorlást mint eszközt a célunk elérésének szolgálatába állíthassuk.


A szanszkrit nyelvben
samskara-nak nevezett koncepció, melynek a minimum negyvenféle jelentése közül az egyik, amely mentális megerősítést illetve az agy alkotó erejét takarja, azon tudatalatti habitusainkra mutat rá, amelyekkel több-kevesebb rendszerességgel szembekerülünk. Mivel a reaktív szokásaink nehezen követhetőek, megváltoztatásuk szinte lehetetlennek tűnhet. Mégis, a rendszeres jóga gyakorlók tapasztalatai mást bizonyítanak. A jógával illetve meditációval kapcsolatos legfrissebb tanulmányok már elkezdték magyarázni, hogyan is használhatóak ezek a tradicionális eszközök.

Strukturális szinten, mint tudjuk, az emberi agy plasztikus, amely arra ad lehetőséget, hogy halálunkig tanulhassunk. Ez az újonnan bebizonyított tény szembe megy azzal a korai XX. századi felfogással, amely azt állította, hogy az emberi agy felnőttkorunk korai éveit követően már nem változik sokat. Samskara az új felfogás fényében, azokat a habitusokat takarja, amelyeket az elhivatott gyakorlás eredményez. Ez az új felfogásmód az agy plaszticitásának tényéből táplálkozik, de hogyan?

A jóga gyakorlása befolyásolja az autonóm idegrendszert, ahogyan fokozatosan átirányítja idegrendszerünket egy reaktívabb, szimpatikusról egy nyugodtabb, paraszimpatikusra. Ez a nyugalmi állapot fokozatosan megtanít minket higgadtabban reagálni stresszhelyzetekre, és lassan de biztosan terel minket el az általában tipikus reaktivitásunktól. Számos új kutatás mutat rá arra, hogyan is képes a jóga minderre.

A jóga és a meditáció, mint azt már számos kutatás kimutatta, az agyban különböző strukturális és funkcionális változást eredményez, miáltal támogatja változásban lévő szokásainkat. Az agy bizonyos területei, mint például a prefrontális kéreg, megvastagszik, amelynek hatására a viselkedésbeli változások felgyorsulnak; míg más területeken, mint az insula, mélyebb barázdákat alkot az agy felületén. Az agy őssejtjei olyan stimulációt kapnak, melynek hatására glia sejtekké differenciálódnak, amelyek növelik a neuronok védőrétegét, így felgyorsítva azok ingerület vezetési sebességét és pontosságát.Más tanulmányokban kimutatták, hogy meditáció alatt az agyhullámok az alfa irányába tolódnak el, melyek asszisztálnak az agynak abban, hogy képes legyen kiszűrni a zavaró információkat, ezáltal növelve a figyelmet és feltehetően a memóriát is. Kísérő felmérésekkel kimutatták, hogy ezek az agyra gyakorolt hatások hosszú távúak. Azt is bebizonyították, hogy az amygdala, amely a félelem és a szorongás központja, rendszeres jóga gyakorlás illetve meditáció hatására leszabályozódik.

Egy új tanulmány,”A jóga potenciális önszabályzó mechanizmusai a pszichológiai egészség szempontjából”, kialakított egy viszonylag átfogó teóriát arról, hogy hogyan befolyásolja a jóga a depresszió, a szorongás, a trauma és a szenvedélybetegség neurobiológiáját. Míg az agy felső vezérléssel befolyásolja a testet, a test mechanizmusai alsó vezérléssel befolyásolják az agyat. Az említett tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a jóga elősegíti a az önszabályozást, köztük a szokásaink mechanizmusait is, az értelmi, érzelmi és viselkedésbeli szinten egyaránt. A jóga szintén növeli a vagus ideg tónusát, amely a felfelé irányuló regulációt támogatja.

Végül, a bizonyítékok halmozódnak, amelyek alátámasztják, hogy a jóga gyakorlás úgy rövid mint hosszú távon befolyásolja az értelem, az érzelem és a viselkedés önszabályzó folyamatait; más szóval akkor is megmarad a hatása, amikor a gyakorló elhagyja a szőnyegét és kilép az életbe.